2013.10.14.

Megéri átlépni év közben a kivába?

Habár korábban több százezer vállalkozás áttérését várta a kormányzat a kivába, csak alig néhány ezer cég lépett be az új adózási formába. Ezért a vállalkozások már év közben is átléphetnek az adónembe, kérdés hogyan, és megéri-e ez nekik.

Az augusztus eleji adatok alapján eddig 7 600 vállalkozás tartozik kiva hatálya alá. Ez igen csak kevés ahhoz képest, hogy több százezerre becsülték azon kisvállalkozások számát, amelyek a kivát, mint új adózási formát választani fogják. Ezzel szemben a kiva adóalanyok száma nem éri el a 80 ezret sem. (Pedig a kormány elképzelései szerint 400 ezer kisvállalat lépett volna át a kivába.) A viszonylag alacsony szám nem okoz nagy meglepetést, figyelembe véve, hogy sok bizonytalanság volt az adónem körül. Tavaly év végén többször, sőt már az idén is módosítottak a szabályozáson annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék.

„A viszonylag kis érdeklődésnek véleményem szerint két oka van. Az egyik, hogy egy új adónem bevezetésénél sok adóalany kivár, amíg a rendszer kiforrja magát. Mindig van olyan része a szabályozásnak, amit a gyakorlati tapasztalat miatt utólag módosítani szükséges, és ez akár negatívan is hathat egy-egy cég adómegtakarítási céljainak szempontjából. A másik okot maguk az adótanácsadók és könyvelők képezik. Egy új adónembe való áttéréskor érdemes és szükséges háttérszámításokat végezni. A törvényalkotók nagyon kevés időt hagytak a kiva szabályainak megismerésére, értelmezésére, az esetlegesen felmerülő kérdések feltevésére” – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Az év vége a cégek életében sok más feladatot tartogat, nem biztos, hogy a könyvelőknek, gazdasági igazgatóknak, döntéshozóknak volt idejük elmélyedni az új kiva szabályaiban. Ezek pontos ismerete nélkül viszont nem lehet háttérszámításokat végezni, s így nem tudják biztonsággal kijelenteni, hogy megéri-e vagy sem áttérni az új adózásra. Egy új adózási forma mellett nem célszerű egy évre dönteni, hiszen ez valóban befolyásolja az adott évet, de lehet, hogy utána jobban jár a vállalkozás, ha kiszáll. Mindig vannak arra vonatkozó tiltó szabályok, hogyha valamit választok majd pedig elhagyom, utána hány évig nem választhatom ismét az elhagyott adózási formát. A KIVA esetében a kvázi eltiltás 2 évet jelent. Ezeket mind együtt kell mérlegelni. Meg kell vizsgálni az adott és a következő üzleti évet, és esetleg még az utána jövő két-három esztendőt is, hogy jól látszódjon, vajon ténylegesen megéri-e áttérni a kivára!

Az KIVA első választhatósága óta kilenc hónap telt el, az új rendszerrel kapcsolatos releváns tapasztalatokat még elég nehéz lett volna begyűjteni. Jelenleg még mindenki csak ismerkedik az „új” adónemmel. A szakemberek a kiva adóelőleg számítása kapcsán egyelőre még azzal a feladattal küzdenek, hogy hogyan kell felkészíteni a számviteli rendszert, hogyan lehet egyszerűsíteni és gyorsítani az adatok kigyűjtését.

Az ipari vállalkozások lelkesednek

A különböző ágazatokat tekintve az ipari vállalkozások a leglelkesebbek az új adónemet illetően,12 százalék már be is jelentette vállalkozását a kiva hatálya alá, és további 2 százalék tervezi még, miközben az átlagosnál jóval kevesebben, 24 százalékuk mondja, hogy biztosan nem fognak áttérni az új adónemre. A kereskedelmi és szolgáltató cégek mutatják ugyanakkor a legnagyobb ellenállást. Előbbieknél igaz, 3 százalékuk tervezi az áttérést, ugyanakkor 41 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem fognak áttérni. Hasonló a helyzet a szolgáltató cégeknél is, hiszen 2 százalék tervezi az átjelentkezést, miközben 42 százalék biztosan elutasítja azt. A kisebb cégeknél az új adózási formákkal szemben még mindig az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) is őrzi népszerűségét.

Sajnos arra sincs rálátásunk, hogy a 7 600 vállalkozásból hány kötelezett negyedéves adóelőleg bevallásra, illetve hány havi adóelőleg bevallásra. A havi bevallásra kötelezettek azok, akiknek nagyobb bevételük van, és nagyobb pénzmozgással, bértömeggel rendelkeznek. Az ő esetükben érdekes tapasztalat lehet, hogy hogyan zajlik az adóelőleg számítása, és a felkészülés mennyire sikerült.

Igazi tapasztalatot az fog jelenteni, ha az év leteltével láthatók lesznek a végső számok. Ki fog derülni, hogy az év közbeni átlépéssel együtt hányan választották az új rendszert, és ez mekkora adóterhelést jelentett az adott vállalkozásra nézve ténylegesen.

Év közbeni áttérés: nehézségek, feladatok és buktatók…

A kezdeti tapasztalatok hiánya miatt bizonyos esetekben akár szerencsésebb megoldás is lehet egy évközi áttérés. Már csak azért is, mert az év végi hajrában, az év végi mérleg- és beszámoló-készítés, illetve az adóelőleg-feltöltés kapcsán nem a legegyszerűbb feladat a régi adózást lezárni, és az új adózást elkezdeni. Ugyanakkor az évközi áttérések egy kicsit mindig nehézkesebbek, fel kell készülni, végig kell gondolni, hogy milyen bevallásokra van szükség, mit kell megcsinálni. A gyakorlott szakemberek általában szeretik, ha egy adott üzleti évben egyféle adóztatásra kell készülni. Ez nem csak egyszerűbb a szakembereknek, de bizonyos szempontból költséghatékonyabb is a cégek számára, ez esetben ugyanis extra adminisztrációs költség sem merül fel.

Mit tud a kiva és a kata?

Magyarországon a 200-300 céget magában foglaló nagyvállalati szektor mellett több százezer kisvállalat működik, ebből a szempontból duálisnak mondható a gazdaság. A két vállalati forma között azonban az adózás szempontjából eddig nem tettek különbséget hazánkban annak ellenére, hogy pénzügyi sajátosságaik erősen eltérnek. 2013-tól azonban a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója lehetőséget kínál a kisvállalatoknak és kisadózóknak arra, hogy válasszanak a számukra legkedvezőbb adózási lehetőségek közül.

Amennyiben év közbeni áttérés mellett dönt az adóalany, akkor, ha az adóalap-megállapításnál maradunk, az egyszerűsített megállapítást bárhogy kivitelezheti, s amennyiben a könyvelése rendben van, ez várhatóan nem is lesz nagy teher. Azonban hogyha ténylegesen szeretné a korrekciós tételeket is figyelembe venni, akkor ennek céljából a kartonokat, illetve a főkönyvet végig kell bogarásznia a könyvelőnek. Figyelembe kell vennie, hogy milyen olyan kiadások, korrekciós tételek vannak, amelyeket a kiszámítás során figyelembe kell vennie. Ebben az esetben azért a könyvelést is elő kell készíteni.

Év közbeni áttérésnél a jelenleg hatályos szabályok alapján nem szükséges közbenső mérleg készítése. A társasági adó törvény rendelkezései szerint az áttérő adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint az adóalanyiság megszűnését követő 5 hónap végéig elkészíti a társasági adóbevallást. Tehát ha egy vállalkozás félévkor dönt úgy, hogy áttér a kiva rendszerre (bejelentést követő hónap első napjától lesz kiva adóalany), az első hat hónap alapján el kell készítenie a társasági adó bevallást és a második időszak alapján a kivabevallást.

Adózási szempontból sem mindegy, ki számít kkv-nak

Nem csak elméleti kérdés, hogy egy vállalkozás a kis- és középvállalatok kategóriájába tartozik-e. Több területen – adózás, támogatások, pályázatok, statisztikai adatszolgáltatás – fontos szerephez jut a „kkv-ság”. Szakértőnk néhány példán keresztül bemutatja, hogy a kkv-definíció hogyan jelenik meg a magyar adótörvényekben.

Forrás: Piac és Profit

 
 
Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537