2013.10.09.

Szivárgás-jelentés: Mennek a cégek, viszik a pénzüket

Lassú elszivárgás figyelhető meg az országból: nemcsak a hazai munkavállalók indultak meg, a vállalkozások is viszik számláikat vagy az egész cégüket külföldre, a környező országokba. Hogy mekkora az elvándorlás, még csak találgatni lehet. Az egyik ok viszont feltehetően a pénzügyi tranzakciós illeték.


Még nem lehet eldönteni, hogy összességében milyen következményekkel jár a tranzakciós illeték a hazai számlaforgalomra, végül hány vállalkozást üldöz külföldre és mekkora pénzforgalmat terel át határon túlra. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ugyanis egyelőre kevés idő telt el. Ráadásul nehéz leválasztani a tranzakciós illeték motiválta székhely-, illetve számlaáthelyezést attól, hogy a magyar vállalkozások egyre nagyobb számban próbálnak piacot fogni a környező országokban – kihasználva a „határtalan” Európát. És persze attól is, hogy milyen vélemény uralkodik a magyar gazdasági környezetről a vállalkozások körében általában. (Magyarán: a vállalkozások nem egy intézkedés, hanem az összkép alapján hozzák a tevékenységüket befolyásoló döntést.)

Az azonban feltételezhető, hogy az a cég, amely mostanában dönt a székhelye vagy pénzforgalma áthelyezéséről, nem kis mértékben a tranzakciós illeték miatt dönt erről. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke néhány hete egy elejtett megjegyzésében arra utalt, hogy az idén hatályba lépett új teher miatt egyre kevesebb az átutalás a magyar pénzügyi rendszerben, az európai nagyvállalatok egy része pedig már nem Magyarországon vezetteti a forintszámláit. A hvg.hu információi szerint százas nagyságrendben hozhattak hasonló döntést magyar székhelyű vállalkozások, beleértve nemcsak a pénzforgalom átterelését, hanem székhelyváltást is.

Ez – ha így van – semmiképp sem jó jel, ugyanakkor a költözés üteme nem drámai. A pénzügyi összeomlást, amellyel a tranzakciós illeték bevezetése fenyegetett, sikeresen elkerülte a kormány tavaly, amikor a törvénytervezet első változata után 6 ezer forinton maximálta a tranzakciónként kiróható illetékterhet. Így a pénzforgalom döntő részét nagy tételekben végrehajtó vállalkozások nem kényszerültek arra, hogy számláikat kimenekítsék az országból. Ennek ellenére az mégis csak kellemetlen, hogy az illeték bevezetésével – ahogy azt több, a pénzügyi szektorban zajló folyamatokról jól értesült bankszektorbeli szakértő is egybehangzóan állította a hvg.hu-nak – csak megélénkült a céges számlák elszivárgása.

 

Főleg a devizaforgalom szivároghat

Az év elején a tranzakciós illeték viszont csak fele akkora bevételt hozott a kormánynak, mint korábban tervezte, és ebben szerepet játszhatott, hogy a pénzforgalom egy része az illeték miatt már nem Magyarországon zajlott.

Részletes statisztikai adatok nincsenek még, ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban megjelent, évente publikált pénzforgalmi jelentése szerint csak valamikor az év második felében lesznek elérhetőek. A jegybank jelentése szerint a tranzakciós illeték tényleges hatását csak a részletes adatok alapján lehet majd felmérni. Év elején több nagy bank arról számolt be az MNB-nek, hogy a gazdasági szereplők nem változtatták meg számottevően pénzforgalmi szokásaikat, sokat sejtet azonban, hogy a jegybank már a pénzforgalmi jelentésben valószínűsíti, hogy „a deviza-pénzforgalom egy része külföldre helyeződhet át”.

A pénzforgalom áthelyezésének az euró-átutalásoknál semmi akadálya: a vállalat nyit egy számlát Bécsben vagy Münchenben, és az utalásokat később már interneten is intézheti. Mivel ez a legegyszerűbb, a nagyvállalatok főleg ezeket a pénzmozgásokat helyezik át külföldre – mondta a hvg.hu-nak egy Magyarországon és a környező országokban működő kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő munkatársa. A forintátutalásokkal annyi kényelmetlenség adódhat, hogy azokat napon belül nem tudják teljesíteni a külföldi bankok, jellemzően egy nap az utalási idő – tette hozzá.

Az már a tranzakciós illeték előtt is jellemző volt, hogy a multinacionális vállalatok törekedtek a pénzmenedzsmentjük centralizálására. Erre a célra egy Közép-Európában működő cégnek felesleges külön cseh, szlovák és magyar részleget fenntartania. Ennek a folyamatnak egyes bankszektorbeli vélekedések szerint Magyarország eddig is vesztese volt, és a tranzakciós illeték bevezetése csak felgyorsította a pénzforgalom áthelyezését a környező országokba.

 

Miért káros a tranzakciós adó?

Ha a cégek a tranzakciós adó miatt külföldre viszik a számláikat, a bankrendszer elesik azoktól a díjaktól, amelyeket a pénzek kezeléséért kérhet. Ezen kívül veszteséget szenved el azokon a hiteleken is, amelyeket elvándorló ügyfelei miatt nem helyez ki. Az elmaradó bevételek következtében más banki szolgáltatások díjai emelkednek. Emellett a vállalatok devizájának elszivárgása emeli a vállalati devizahitelek kamatait is, ugyanis a bankoknak drágább külföldi forrásból kell biztosítania a devizát az új hitelekhez. Mindegyik tényező, amely fékezi a vállalatoknak nyújtott hitelek kihelyezését, fékezi a gazdasági növekedést is.

Az EU-ban a nagyvállalatok jellemzően határon átnyúlóan működnek. A tagállamok eltérő adózási rendszerei szétszabdalják a cégek tevékenységét. Ebben a környezetben a tranzakciós illeték Magyarországot kevésbé teszi vonzóvá a többi országhoz képest. Az új adó további káros következménye emiatt, hogy a befektetőket, a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a pénzforgalom mellett más tevékenységüket se Magyarországon végezzék, hanem ott, ahol jóval olcsóbban is megtehetik. Egy Magyarországon is tevékenykedő multinacionális cég vezető pozícióban dolgozó munkatársa ezt úgy illusztrálta, hogy eddig magyar cég végezte az évi 100 fuvart a magyarországi leány és külföldi partnerei között, a tranzakciós illeték miatt azonban a munkát egy külföldi cég kapta meg.

 

Besokalltak az emeléstől

A tranzakciós illeték bevezetése után idén újabb lökést kaptak a cégek, hogy pénzforgalmukat a környező országokba helyezzék. Miután a várt bevételek nem teljesültek, a kormány augusztus elsejétől megemelte a tranzakciós illeték kulcsát: az utalások illetéke 0,2 százalékról 0,3-ra nőtt, készpénzfelvétel esetén pedig az addigi 0,3 százalékos teher a duplájára emelkedett úgy, hogy az adó tranzakciónkénti 6 ezer forintos felső határát is eltörölték. Ezt tetézi, hogy a kormány egyszeri adó formájában az elmaradt tranzakciós illetékbevétel 208 százalékát beszedi a pénzintézetektől. A rendkívüli terhet a bankok megpróbálták ügyfeleiknek továbbadni, de az egyenként több tízezer forintos havi pluszköltség már több vállalkozásnál kiütötte a biztosítékot.

A bankszektorban ugyanis azt mesélik, hogy az évközi tranzakciósilleték-emelés, illetve az egyszeri pluszköltség miatt már sok vállalatnak elege lett. Az új kulcsot már nagyon drágának találják, előre tekintve pedig kiszámíthatatlannak látják a tranzakciós költségeiket, hiszen bármikor jöhet egy újabb emelés. A kiszámíthatatlanság miatt állítólag sok cégvezető úgy döntött, inkább elébe mennek a problémának, és mozdítható pénzforgalmukat az elmúlt néhány hónapban kivitték Ausztriába vagy Szlovákiába.

A bankoknak további komoly veszteséget okoz, hogy a nagyvállalatok mellett a kis cégek közül is mind többen mentek át a környező országokban működő bankokhoz. Egy magyarországi kereskedelmi bank munkatársa úgy fogalmazott, bankonként „százasával mennek ki a cégek”, és a magyar bankszektorból már több ezer cég léphetett ki. Ez a szám annyira nem nagy a közel félmillió aktív hazai céghez képest, hosszú távon azonban semmiképpen nem szerencsés folyamatot jelez.

 

Mit mutatnak az adatok?

Az Osztrák Nemzeti Bank adatai szerint tavaly júniusban megugrott a magyarországi nem pénzügyi vállalatok Ausztriában elhelyezett betéteinek állománya. Matolcsy György akkor jelentette be, hogy a kormány tranzakciós adót vezet be, és a nem pénzügyi vállalatok addigi 150-160 millió eurós betétállománya 200 millió euró fölé ugrott. Ez a betétállomány azóta fokozatosan tovább emelkedett, idén júniusban 260 millió euró felett állt.

A vállalatok ausztriai betétállományának növekedése nem árulja el, mennyivel nagyobb pénzforgalmat bonyolítanak a magyar cégek nyugati szomszédunknál, azt viszont jelezheti, hogy az ausztriai számlák egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak egyes magyarországi cégek tevékenységben. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy ez a betétállomány-növekedés nem tűnik kiugrónak, és az sem biztos, hogy kizárólag a tranzakciós adó miatt következett be. Ugyanis az Osztrák Nemzeti Bank adatsora alapján ez az állomány 2011 óta folyamatosan emelkedik: 2008 és 2010 között még 100 millió euró környékén állt, azóta eljutottunk a mai 260 millió euró feletti szintig.

Hasonló a helyzet Szlovákiában is: tavaly június óta 60 millió euróról idén júniusra 80 millió euró fölé emelkedett a magyarországi vállalatok betétállománya. Ebben az esetben sem tudhatjuk, hogy ebben mennyi szerepe lehetett a tranzakciós adónak, hiszen ettől függetlenül, korábban is nőtt az állomány (2011-ben még 35 millió, 2010-ben pedig 25 millió euró környékén mozgott).

 

Sok cég eltűnhet

A külföldi statisztikákban azonban csak a magyarországi székhellyel rendelkező cégek betétállománya jelenik meg. Több banki szakértő beszámolt arról a hvg.hu-nak, hogy sok olyan cég van, amely nemcsak a pénzforgalmát, hanem a székhelyét is átteszi a szomszédos országba. Miután ez megtörtént, eltűnnek a szemünk elől, hiszen már nem külföldiként szerepelnek a környező országok adataiban.

A határ közelében működő cégeknek ez a lehetőség könnyen adódik, és Sopron, Szombathely környékén állítólag komoly üzletág épült a kitelepülő cégekre. Viszonylag olcsón lehet olyan szolgáltatáscsomagot venni, melynek keretében elintézik az emigráló cég alapítását, regisztrációját, könyvelését, egyesek még munkaügyi vagy adótanácsadást is nyújtanak.

Forrás: HVG

 

Ellenőrizze partnere székhelyét, illetve hogy hol vezeti bankszámláját a Bisnode PartnerControl segítségével!

Hogy miért?

Mert a gyakori székhely váltás, a sok, vagy gyakran változtatott bankszámlaszám is növelheti egy cég kockázatosságának mértékét, hiszen az ilyen „akciókkal” gyakran próbálnak meg elrejtőzni a cégek azok elől, akik felé tartozásuk van.

 

 
 

Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537