2012.10.19.

KOCKÁZATOSSÁG, FIZETÉSI KÉSÉSEK, IPARÁGI VÁLTOZÁSOK 2012 HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN

A Bisnode Csoporthoz tartozó döntéstámogató céginformáció szolgáltató, a PartnerControl elkészítette elemzését, mely 2012 harmadik negyedéve vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását.


Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

A hazánkra jellemző folyamatos cégszám-növekedés üteme az elmúlt években jelentősen csökkent. Míg 2008 előtt évente általában 5-6 százalékkal nőtt a cégek száma, addig az elmúlt 12 hónapban a társas vállalkozások száma csak 1,08 százalékkal nőtt, október elején számuk meghaladta az 564 ezret. A tendencia alapján feltehetően egy-másfél év múlva már csökkenő tendenciával kell számolnunk a vállalkozások számának tekintetében.

2012 harmadik negyedévében 38 százalékkal kevesebb vállalkozást alapítottak, mint 2011 azonos időszakában.  Az új cégek számának csökkenése azonban nem ennyire drasztikus, mivel az év elején volt egy hirtelen emelkedés a törvényi változásoknak és az új cégbejegyzési folyamatoknak, valamint a cégbejegyzés drágulásának köszönhetően.  Összességében azonban az idei évben 14 százalékkal kevesebb cég alakult, mint 2011 első kilenc hónapjában. 

 

 


A legnagyobb mértékben a bányászat, a kőfejtés, a textilipar, a számítógép, az elektronikai és az optikai termékek gyártása területén csökkent a működő vállalkozások száma. A legnagyobb cégszám-növekedést a 2011 harmadik negyedévéhez képest a pénzügyi, biztosítási szektor, az ipari gép, berendezés, eszköz javítása és a vegyipar tudta elkönyvelni, ahol jóval az átlag felett, több mint 3,5 százalékkal nőtt a vállalkozások száma.

Megyénként is látszik az a tendencia, hogy egyre több megyében csökken a cégek száma. Nógrád megyében lényegesen (3,36%-kal) kevesebb vállalkozás működött október 1-jén, mint egy évvel korábban. Cégszám csökkenés ezen kívül Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében volt. A legnagyobb mértékben Pest, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében nőtt a vállalkozások száma, ahol több mint 2 %-os cégszám bővülés történt egy év alatt.

 

 Cégszám változás megyénként 2012. okt. 1. és 2011. okt. 1. között

 

 

 Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő jelenleg 30 nap Magyarországon. Ha az idei harmadik negyedév adatait vetjük össze 2011 azonos időszakával, akkor 1 napos fizetési határidő-hosszabbodást tapasztalhatunk, mivel akkor még 29 napra fizettek átlagosan a cégek.
A Bisnode csoport partnerségen és ingyenes csatlakozáson alapuló fizetési tapasztalat programjának adataiból kiderül, hogy 2012 harmadik negyedévében a számlák 57 százalékát határidőben (vagy maximum egy napos késéssel) kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 55 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. A gazdasági folyamatokat ismerve ez nem feltétlenül a fizetési fegyelem javulásának a jele, hanem annak, hogy egyre több cég kér halasztott számláit határidőben nem fizető partnereitől előrefizetést. Az elmúlt három hónapban az átlagos fizetési késedelem majdnem elérte a 30 napot, ami sajnos jelentős emelkedés a 2011 azonos három hónapjára jellemző 23 naphoz képest. Akik késnek számláik kifizetésével, sajnos csak a korábbinál jóval több napi késedelemmel tudnak fizetni, ami tovább erősíti azt a korábban már több Bisnode elemzésben kirajzolódó tendenciát, miszerint a gazdaság szereplőinek kettészakadása folytatódik, és a gyengélkedők egyelőre nem tudnak trendet váltani.


Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A cégek bedőlési, fizetésképtelenségi aránya sajnálatos módon folyamatosan emelkedik, és ismét negatív csúcsokat döntött. Míg a 2011 harmadik negyedéve előtti 12 hónapban 3,44 % volt a cégek bedőlési aránya (felszámolási és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya), addig ma már ez a szám 4,21 %, mely soha nem volt még ilyen magas. Ráadásul a bedőlési arány az év elejei 3,65 %-nál is jóval magasabb. Ha a jelenlegi emelkedési tendencia tovább folytatódik, akkor 2013 júliusára elérheti az 5 %-ot, azaz 100-ból akkor már minden 5. cég megszűnik fizetésképtelenség miatt.
2012 harmadik negyedévében 6,8 százalékkal több felszámolási eljárást indítottak, mint egy évvel korábban, és naponta 63 cég ellen indul fizetésképtelenség miatt eljárás. A 2012-es évre eddig egy végelszámolási bumm volt jellemző, de úgy tűnik,  hogy az elmúlt három hónapban jóval kevesebben voltak azok, akik ebben a formában kérték saját cégük megszüntetését. Míg 2012 harmadik negyedévében több mint 4300 cég esetében indult végelszámolás, addig 2011 azonos időszakában közel 5600 alkalommal.  Az elmúlt három hónapban visszatért a végelszámolások száma a 2011-es szintre, és újra havi kb. 1600 ilyen eljárás indul az év első felére jellemző több mint 3000-hez képest. A havi felszámolások száma is visszatért az elmúlt néhány hónapban a 2011-es szintre. Az eljárások csökkenésének egyik oka lehet a nyár, és a cégbírósági augusztusi szünet is.

 

 

 

A Bisnode csoport a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját.


A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág

A magas bedőlésű iparágak listáját már hosszú ideje az építőipar vezeti, kiemelkedően magas, 7,24 százalékos bedőlési arányával, amely folyamatosan nő. A textilipar egy éve a második helyen szerepelt a legnagyobb bedőlési arányú szektorok jegyzékén, mára azonban már kiesett az első 10-ből is. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bedőlési aránya egy ideje már emelkedik, és sajnos 6,6 %-os fizetésképtelenségi arányával nem sok bizakodásra ad okot annak ellenére, hogy a dunántúli szállásadók és vendéglátók szerint a válság legjobb nyarát zárták idén, és a hosszú hétvégék is jót tettek a szektornak. Remélhetőleg ezért azok a vendéglátók, akik eddig túléltek, az idei szezonból erőt gyűjtve elindulnak a stabilizálódás útján. A tavalyi évhez képest a bútorgyártás és a bányászat több pozíciót rontott, és ugyan egy éve még nem volt benne a 10 legnagyobb bedőlési arányú szektorban, mára már bekerült. Az alacsony bedőlési arányú iparágak között általában olyan szektorok szerepelnek, amelyek szolgáltatásokból élnek, ezért a gazdasági nehézségekre maximum leépítéssel reagálnak, de nem zárják be a céget, mivel költségeik nagy része inkább a humán erőforrás, így egy-egy bedőlő üzlet az alacsony anyagköltség miatt nem rengeti meg alapjaiban a vállalatot.


Mi várható az év hátralévő részében?

Az egyre növekvő bedőlési arány nem sok jóval kecsegtet, és a fizetési késedelem növekedésével együtt azt jelzi, hogy sajnos a magyar gazdaság továbbra is igen nehéz helyzetben van. A válság által erősen sújtott iparágak (mint például az építőipar) továbbra sem tudott előrelépni. A lassan, de mégis növekvő ingatlanárak remélhetőleg segítenek majd rajtuk. Keleti József a Bisnode csoport Country Managere kifejtette, hogy mindezen tények még nagyfokú óvatosságra intenek, hiszen a hitelezésben komoly szerepet töltenek be a vállalkozások vevőik finanszírozásával, ahol halasztott fizetésből származó árbevételüknek átlagosan 4%-át is kockáztatják. Meglehetősen komoly rizikót jelenthet, ha hitelezett partnereik kontrollja, minősítése, rendszeres nyomonkövetése nem megoldott, nincs rajta kellő figyelem, a hitellimitek jóváhagyásának és a beszedések kezelésének folyamata nem kidolgozott, vagy nem kerül következetesen betartásra. Mindezen folyamatok megfelelő működése stabilitást és versenyelőnyt jelentenek a vállalkozások életében. A hatékonyság jegyében egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a partnerek előzetes minősítésére már az értékesítési folyamat előtt szükség van, marketing és értékesítési erőforrásokat a fizetőképes, stabil vállalkozásokkal történő forgalomnövelésre érdemes koncentrálni.
Ami egyértelműen kirajzolódik, hogy szétválnak a bizonytalan háttérrel rendelkező cégek, akik a nehéz, külső körülményeket nehezen kezelik, és a túlélni képes, stabil, megbízható vállalkozások, akik képesek megfelelő vállalatvezetéssel, jó stratégiával, új, akár külföldi piacokra történő kilépéssel, költség és folyamat racionalizálással fenntartani működésüket, sőt, akár növekedni is. Az egész magyar gazdaság szempontjából rendkívül fontos a konszolidáció, hogy a mikro és kisvállalatok közül egyre többen legyenek képesek egy olyan nagyságrendet elérni, ahol megjelenhet a méretgazdaságosság, a képzett munkaerő megtartásának, a piacszerzés, építés, és akár az exportálás képessége, esélye. 


 

Wendler Andrea
Marketing & Communication Manager
+36 1 815 8537